Ebben a bejegyzésben arról írok, hogy milyen biológiai tényezők segítenek abban, hogy a gyerek végre elfáradjon és aludjon. Komolyabbra fordítva a szót, mi szabályozza azt, hogy éber állapotból alvás állapotába kerüljünk. Ez a háttér azért is fontos, hogy tudjuk, milyen életkorban mennyit bír ébren lenni a babánk túlfáradás nélkül?

Elnyomja az álom – avagy mit nem mond a “nemalvó” gyerek szülője

Nyugi nem kell megtanulnod, hogy tudd kezelni a helyzeteket, de egy csúnya fogalom ismerete hasznos lesz: ez az alvásnyomás. Mennyivel szebb az elnyomja az álom kifejezés…

Mitől függ, hogy elnyom-e az álom, vagyis hogy mekkora az alvásnyomás?

-Először is a napszaktól: amikor már kialakult a nappal-éjszaka elkülönülése (4-8 hetes kor) az éjszaka első felében az alvásnyomás, vagy ha úgy tetszik alvási szükséglet nagy és meredeken csökken, ahogyan telik az éjszaka.

Ezért is nehezebb egy babát hajnal 4-kor visszaaltatni, mint este 11-kor, ivel előbbinél szinte alig van alvásnyomás, utóbbinál pedig jó nagy.

Volt egy időszakunk 3-6 hónapos kor között, amikor minden reggel nekem 5-kor kezdődött a nap (tudom van akinek örökké..). 10-ből 8x nem tudtam visszaltatni 5-kor, ha mégis sikerült, akkor imádtam a legjobbakat aludni… ha 5-7 közt alhattam…az egész napom sokkal jobban telt, és így volt ezzel a kisfiam is, csakhát nem mindig sikerült.

 

-Másodszor az ébrentöltött időtől: minél kisebb egy gyermek, annál kevesebb órát bír ébren lenni, nő az alvásnyomás. Ahogyan haladunk a serdülőkor felé, egyre több az ébren töltött órák száma, csökken az alvásnyomás mértéke.  Az én kisfiam csecsemőként sokáig 2 óránként álmosodott el, vagyis jött az alvásnyomás. De ez sajnos nála nem volt egyenlő azzal, hogy fekszik, alszik. Ugyanis nála ez a mechanizmus nem elég erősen fejlődött ki. Egyéni változatosságot mutat minden gyereknél, hogy mennyire “dolgozik” az alvásnyomás. A nehezebben elalvó gyerekeknél “lustább” az alvásnyomás, ez van.

A másik tényező, ami indítani tudja a felébredést és álmosságot is képes létrehozni az a cirkadián ritmus. Erről már biztosan hallottál, a rövid lényeget egy példával szemléltetem: ha egy nyári este sötétítő és redőny nélkül alszol el, akkor hamarabb fel fogsz kelni, mintha teljes sötétségben aludnál, igaz? Nos ez a fényérzékelés miatt van. Sötétben alszunk, világosban ébren vagyunk. Na de nem mindenki! Tudtad, hogy az újszülöttek még nem választják szét a nappalt és éjszakát? Náluk 24 órás ciklus van még, az idő múlásával fejlődik ki majd a cirkadián ritmus, amikor már tudni fogja, hogy mikor van nappal és éjszaka, persze segíthetünk neki a napi rutin pontos kialakításával, de erről majd egy későbbi bejegyzésben. A cirkadián ritmusnak egy komoly hormonális szabályozása van, és a fényérzékelésen kívül még egyéb dolgok is meghatározzák, de nem célom továbbra sem biológia könyvet írni 🙂

Tehát az, hogy a Te gyermeked hogyan alszik, a külső tényezők mellett az alvás nyomás és a cirkadián ritmus erősségétől, együttműködésétől függ, aminek mértéke minden emberben más. Erre mondjuk azt, hogy mindekinek van egy saját belső órája, amelyet persze némileg lehet hangolni.

Összegezve röviden a lényeg: Nappal a cirkadián ritmus és az alacsony alvásnyomás segít ébren lenni, de ahogyan ez utóbbi növekszik, úgy fárad el a baba és alszik el nappal is. Éjjel az alvásnyomás fokozatosan csökken, de a cirkadián ritmus segít (sötét van), hogy aludjunk tovább, amíg ki nem világosodik.